2019. június 10., hétfő

Verseny

Azt gondoltam, hogy még nem késő benevezni egy kerékpárversenyre. Soha nem versenyeztem korábban, csak saját magammal. Idén viszont megcéloztam a Tour de Pelso-t, azaz a Balatont megkerülő versenyt. A tavasz elejétől készültem rá mind fizikailag, szellemileg, lelkileg. Lefogytam 10 kilogrammot, mert hát itt emelkedők is vannak, ahova fel kell majd tekerni. Igyekeztem naponta 70-100 kilométert biciklizni. Áprilisban több, mint 2000 kilométert tekertem. Májusban az esős napok miatt csak 1777-et. Zamárdiban volt a szállásunk (3 fő Szekszárdról) - ezen kívül még két versenyzőről tudok. Június 2-án vasárnap reggel 8 órakor rajtoltunk Siófokról a víztoronytól. Én a B-depóból, ahonnan azok indultak, akik a 28-35 km/óra átlagot saccolták meg maguknak a Balaton körül. Mivel korábban (tracking kerékpárral) az egyéni rekordom 6 óra 34 perc volt, így reméltem, hogy az országúti versenybringámmal is tudom tartani ezt az időt. A lassú rajt Zamárdiig tartott és addig mindenki igyekezett előrébb furakodni a 800 fős tömegben, hiszen onnan várhatóan jobb eredményt lehet produkálni. 
Középen vagyok a képen fekete-sárga Scott feliratú szerelésben a B depó második sorában.
*****
 Potyogtak a kulacsok, pumpák, repkedtek a banánhéjak és egyéb "felesleges" dolgok. Ezek több esetben is balesetet okoztak vagy a tulajdonosuknak vagy másoknak. Én két kulaccsal és egy koffein tartalmú itallal, egy energia zselével (amit korábban még soha nem ettem :-) )és két csokival indultam, de rendesen bereggeliztem a verseny előtt egy órával. A verseny rendőri biztosítással a főúton zajlott. Zamárditól a déli parton 36,5 km/órás átlaggal haladtam a második bolyban, ami majdnem hogy kényelmes tempót jelentett az enyhe hátszélben. Keszthelytől már kicsit lassult a sebességünk. Közel százan volt itt a profik utáni csapatban. Badacsonynál elfogyott a kulacsok tartalma. Azon gondolkodtam, hogy megállok egy frissítőpontnál, de akkor sok időt elvesztenék. Eddig sem álltunk meg sehol, megyek, ameddig bírom. Balatonfürednél már nagyon hiányzott a folyadék, de nagyon nagy szerencsém volt, mert egy "lelkes szurkoló" fél literes ásványvizeket osztogatott az emelkedőnél, ahol nekem is jutott egy palackkal.





Balatonvilágosnál egy visszapillantó-tükörrel találkozott a könyököm, ami miatt leszálltam a járgányomról. Mivel sem nekem, sem a vétkes autós autójának nem lett semmi baja, így visszaültem a drótszamárra és tekertem tovább. Viszont egy másik bolyban találtam magam, ahol megpihentem egy 10 percre. Kis esőt is kaptunk, majd minden erőmet összeszedve felküzdöttem magam az eredeti csapathoz, ahol megint hátul kullogtam egy darabig. Újabb eső következett, de már közel volt a cél. A boly elejére mentem és az utolsó pár kilométeren megnyomtam rendesen a pedált. Néhány társammal sikerült megszökni és 5 óra 26 perc után átgurultam a célvonalon.

 Nagyon elégedett vagyok a végeredményemmel. Összesítettben 135. - Kategóriámban 18. lettem.

1 megjegyzés:

aranyos fodorka írta...

Gratula !
Remélem meg voltál elégedve magaddal....
"Áprilisban több, mint 2000 kilométert tekertem" - írod.... Már a számoktól is elámulok...
Jó, na én nem tudok bringázni és ez olyan fantasztikus teljesítménynek tűnik.
A "bal könyököd" találkozott az autóval - megelőzött ? Túl közel ? Nem is értem, hogy ilyen verseny esetén valahogy szakaszonként, kis időkre nem lehetne lezárni az utat ?